NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Kiadványok

Kertészei termékek mechanikai és minőségi jellemzői

Írta: Dr. Borsa Béla; Dr. Fekete András; Dr. Felföldi József
A korszerű betakarítógépek, így a kertészeti betakarítógépek jelentős részén számos fontos információ áll a gépkezelő rendelkezésére, de ezek elsősorban a gép működésére vonatkoznak és nem a termény minőségére, érettségére, vagy keménységére. A kertészeti termények betakarításakor jelentős mértékben befolyásolható a termény, valamint az abból feldolgozott termék minősége. Ezért a minőségellenőrzést és minőségbiztosítást már a szántóföldön meg kell kezdeni. Ez megköveteli a megfelelő méréstechnikát: a feladathoz alkalmas mérési, adatfeldolgozási és értékelési módszert, valamint mérőeszközt. Munkánk célja az volt, hogy bemutassuk: − a gyümölcs és zöldség keménységének mérésére kidolgozott módszereket és műszereket, − a termény gyors, roncsolásmentes mérésére kialakított kvázi-statikus és dinamikus módszereinket és műszereinket, − a roncsolási feszültség becslésére kidolgozott módszerünket, − az ütközési/ejtési kísérleteknél a sérülési valószínűség becslésére kialakított modellünket, valamint − a különböző módszerekkel végzett kísérleteink eredményeit és az azokból levonható következtetéseket. Műszert fejlesztettünk ki termény keménységének gyors és roncsolásmentes mérésére. A kialakított MGA-1091 típusú hordozható keménységmérő műszert sikeresen alkalmaztuk gyümölcsök – alma, körte, kajszi barack, őszibarack, cseresznye, meggy, dinnye –, valamint zöldség félék – paradicsom, retek, uborka, hagyma – keménységének, érési és utóérési folyamatának, továbbá pedig tárolás közbeni minőségváltozásának leírására. Kísérleteink eredményeként meghatároztuk bizonyos alma- és körtefajták roncsolási feszültségének és rugalmassági tényezőjének átlagértékét, 95 %-os konfidencia intervallumát és szórását. Ezek alapján olyan szakértői rendszert dolgoztunk ki, amely megadja a vizsgált fajták roncsolási feszültségének és a rugalmassági tényezőjének az értéktartományát mind a szedésre, mind pedig a fogyasztásra érett állapotra. Ez segítséget nyújt további fajták szedési és fogyasztási keménységének az értékelésére. A kialakított dinamikus keménység mérő rendszer kertészeti termények akusztikus és ütési keménységvizsgálatára alkalmas laboratóriumi és terepi körülmények között. Az akusztikus vizsgálati módszert sikeresen alkalmaztuk számos gyümölcs (alma, körte, kajszi, őszibarack) és zöldség (paradicsom, sárgadinnye, hagyma, cékla, burgonya) általában gömbszerű és nem túl puha termények - keménységének mérésére. A módszer roncsolás-mentes és reprodukálhatósága kiváló. Az ütési keménységmérési módszernek gyakorlatilag nincs alkalmazhatósági korlátja. Ezzel a módszerrel is gyorsan és roncsolás-mentesen mérhető a termények igen széles köre (a fentiek mellett paprika, gomba), de ismétlési hibája a hagyományos kompressziós módszerekével azonos nagyságrendű. A parciális korrelációs tényező bevezetésével lehetőség nyílt arra, hogy a roncsolási feszültséget roncsolásmentes módszerekkel mért jellemzőkből határozzuk meg. Ebből következően előnyös a rugalmassági tényező és az akusztikai keménységi tényező értékeit a parciális korrelációs tényezőik arányában súlyozva figyelembe venni a roncsolási feszültség kétváltozós regresszióval történő meghatározásához. Paradicsomfajtákkal végzett ütközési/ejtési kísérletek eredményeit logisztikus függvénnyel közelítettük pontbecslésként, majd megadtuk az intervallumbecsléseket és így értékeltük. Továbbá modellt dolgoztunk ki a sérülési valószínűség becslésére. Ez utóbbival sikerült a sérülési valószínűség különbségének intervallum-becslése alapján egyrészt két fajtát, másrészt egy fajta két különböző időpontban betakarított egyedeit megkülönböztetni.
Honlapkészítés: Gigahertz Hungary Kft.